Esettanulmány · Orosháza

47 m²-es társasházi lakás adásvétele Orosházán – foglalótól az ügyvédi letétig

Egy ingatlan-adásvétel akkor tekinthető igazán rendezettnek, ha nem csupán az árban sikerül megállapodni, hanem az elővásárlási jog, a tulajdonjog bejegyzése, a vételár megfizetése, a birtokbaadás és az ingatlan műszaki állapota is megfelelően dokumentált.

Az alábbi ügylet jól példázza, hogyan lehet egy társasházi lakás értékesítését úgy végigvinni, hogy a vételi ajánlattól kezdve az adásvételi szerződésen át egészen a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ügyvédi letétig minden fontos elem írásban rendezve legyen.

A bemutatott ügyletben egy 47 m²-es, egy szobás, orosházi társasházi lakás került értékesítésre 14,5 millió forintos vételáron. A vevő előzetesen megtekintette az ingatlant, majd 1 millió forintos foglaló mellett tett vételi ajánlatot. Az eladó az ajánlatot elfogadta, ezt követően pedig ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződés készült.

A történet érdekességét több olyan körülmény is adja, amely egy egyszerűnek tűnő lakásértékesítésnél is komoly figyelmet igényel: társasházi elővásárlási jog, tulajdonjog-fenntartás, ügyvédi letétbe helyezett bejegyzési engedély, azonnali birtokbaadás, energetikai dokumentáció és az eladó gazdasági társaságként történő szereplése.

Megjegyzés: az esettanulmányban a dokumentumokban szereplő személyes azonosító adatokat, lakcímeket, személyi azonosítókat és bankszámlaszámokat nem közöljük. A cél az ügylet folyamatának és jogi-szakmai tanulságainak bemutatása.

Helyszín: Orosháza

Tárgy: 47 m²-es társasházi lakás

Eladó: Aurum Estates Kft.

Az ügylet számai

Foglaló, vételár, energetika

Elővásárlási jog, tulajdonjog-fenntartás, ügyvédi letét és azonnali birtokbaadás – mindegyik elem a szerződésben kapta meg a maga helyét.

Vételár14 500 000 Ft

Foglaló1 000 000 Ft

Fennmaradó vételárrész13 500 000 Ft

Alapterület47 m²

Energetikai besorolásE

Szerződés kelte2026. 05. 07.

1. A kiindulási helyzet

Társasházi lakás, per-, teher- és igénymentes tulajdoni lappal

Az ügylet tárgya egy Orosházán található, 47 m² hasznos alapterületű lakás volt. A szerződés alapján az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban társasházi lakásként szerepel, és az eladó 1/1 arányú tulajdonosként volt feltüntetve.

A társasházi ingatlanhoz a dokumentáció szerint 20/48 tulajdoni részilletőség is kapcsolódott.

Az ingatlan tulajdoni lapja alapján a szerződés szerint az ingatlan per-, teher- és igénymentes volt, amelyért az eladó szavatosságot vállalt.

Ez különösen fontos pont egy ingatlan-adásvételnél. A vevő számára ugyanis nem elegendő azt tudni, hogy az ingatlan fizikailag megfelelő állapotban van. A tulajdoni és jogi helyzetet is ellenőrizni kell: ki a tulajdonos, van-e jelzálogjog, végrehajtási jog, haszonélvezet, elidegenítési és terhelési tilalom, per vagy egyéb bejegyzett jog.

Ebben az ügyletben a szerződés kifejezetten rögzítette, hogy a tulajdoni lap alapján az ingatlan per-, teher- és igénymentes.

Ez már önmagában is megfelelő alapot teremtett az adásvételhez, ugyanakkor a társasházi jogviszony miatt még egy fontos kérdést rendezni kellett.

2. A vételi ajánlat

14,5 millió forintos vételár, 1 millió forintos foglaló

A vevő 14 500 000 forintos vételárat ajánlott az ingatlanért. A vételi szándéknyilatkozat alapján ebből 1 000 000 Ft foglalóként került meghatározásra, 13 500 000 Ft pedig az adásvételi szerződéshez kapcsolódó további vételárrész volt.

A vételi ajánlat egyik fontos eleme volt, hogy a vevő nem egyszerűen érdeklődést fejezett ki, hanem konkrét vételi ajánlatot tett, amelyhez meghatározott időtartamú ajánlati kötöttség kapcsolódott.

A dokumentáció szerint az ajánlati kötöttség 2026. július 23-ig állt fenn. Ez a dátum nem véletlen: a vételi ajánlat és az elfogadás időpontja között meghatározott szerződéskötési keretet teremtett.

A vevő egyidejűleg kijelentette, hogy az ingatlant megtekintette, műszaki állapotát felmérte, és ajánlatát az általa megismert információk alapján teszi meg. Ez lényeges különbség egy pusztán szóbeli érdeklődéshez képest.

A dokumentációban a foglaló jogi természetével kapcsolatos rendelkezések is szerepeltek. A vevő tudomásul vette, hogy amennyiben az adásvétel meghiúsulásáért ő felelős, a foglalót elveszítheti, míg az eladó felelőssége esetén a foglaló kétszeres visszatérítésének szabálya irányadó.

A foglaló tehát nem egyszerű előlegként jelent meg, hanem a szerződéses kötelezettségvállalás biztosítékaként.

3. Az eladó elfogadta az ajánlatot

Elfogadó nyilatkozat, a foglaló átvételének elismerésével

A vételi ajánlatot az eladó, az Aurum Estates Kft. elfogadó nyilatkozattal erősítette meg.

Az elfogadó nyilatkozatban az eladó kijelentette, hogy a vételi ajánlat tartalmát megismerte és azzal egyetért. A dokumentum szerint az 1 millió forintos foglaló átvételét is elismerte.

Ez azért fontos, mert így a felek között már dokumentált formában megjelentek azok a lényeges feltételek, amelyekre a későbbi adásvételi szerződés épült.

Az elfogadó nyilatkozatban az eladó arra is kötelezettséget vállalt, hogy az ajánlat feltételeinek megfelelő tartalommal adásvételi szerződést köt a vevővel, illetve az általa megjelölt harmadik személlyel.

A folyamat tehát nem úgy nézett ki, hogy a vevő és az eladó egyből egy végleges szerződés aláírásával kezdett, hanem:

Vételi szándék
Vételi ajánlat
Elfogadás
Foglaló
Jogi ellenőrzés
Adásvételi szerződés

Ez egy jól dokumentálható tranzakciós folyamatot eredményezett.

A dokumentumokból

Dokumentáció (anonimizált részletek)

Az alábbi képek a vételi szándéknyilatkozat, az adásvételi szerződés és az energetikai tanúsítvány anonimizált oldalaiból származnak. A személyes adatokat és az aláírásokat kitakartuk; a szerződéses konstrukció lényeges elemei olvashatóak.

Vételi szándéknyilatkozat 1. oldala – 14,5 millió forintos vételár és 1 millió forintos foglaló — Vételi szándéknyilatkozat: 14 500 000 Ft vételár, ebből 1 000 000 Ft foglaló, 13 500 000 Ft a szerződéskötéskor.

Vételi szándéknyilatkozat 2. oldala – ajánlati kötöttség és az eladó elfogadó nyilatkozata — Ajánlati kötöttség 2026. július 23-ig, majd az eladó elfogadó nyilatkozata a foglaló átvételének elismerésével.

Adásvételi szerződés 1. oldala – a felek és a szerződés tárgyát képező orosházi lakás — A szerződés tárgya: 47 m²-es, 1 szobás társasházi lakás, 20/48 tulajdoni részilletőséggel, per-, teher- és igénymentesen.

Adásvételi szerződés 2. oldala – elővásárlási jog, vételár és birtokátruházás — A társasházi elővásárlási jog kezelése, a 14,5 millió forintos vételár és a birtokátruházás szabályai.

Adásvételi szerződés 3. oldala – bejegyzési engedély ügyvédi letétbe helyezése — A bejegyzési engedély ügyvédi letétbe helyezése és a benyújtás feltételei a teljes vételár igazolt megfizetése után.

Adásvételi szerződés 4. oldala – tulajdonjog-fenntartás, energetikai tanúsítvány, illeték — Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, az energetikai tanúsítvány átadása és az illetékre vonatkozó tájékoztatás.

Adásvételi szerződés 5. oldala – keltezés és ügyvédi ellenjegyzés — Záró rendelkezések, keltezés (Orosháza, 2026. május 7.) és az ügyvédi ellenjegyzés – az aláírások kitakarva.

Hiteles energetikai tanúsítvány összefoglaló lapja – E besorolás, 155,53 kWh/m²év — E energetikai besorolás, 155,53 kWh/m²év összesített energetikai jellemző és 34,74 kg/m²év CO₂-kibocsátás.

Minden személyes adat kitakarva — a bemutatás kizárólag szemléltető célú

Hogyan igazolható, hogy valódi ügyletről van szó?

Az esettanulmányban bemutatott vásárlást az Aurum Estates Kft. által megkötött adásvételi szerződés és kapcsolódó dokumentumok támasztják alá. A közzétett részleteket a személyes és ingatlanazonosító adatok eltávolításával anonimizáltuk..

Ügylet lezárása: 2026. 08.12

Tulajdonjog bejegyzése: Tulajdoni lapra felvezetve

Szakmailag ellenőrizte: dr. Dóczi Réka Lili ügyvéd

Közzétette: Aurum Estates Kft.

4. A társasházi elővásárlási jog kérdése

Nem elég értesíteni – az értesítést igazolni is kell

Az ügylet egyik legfontosabb sajátossága a társasházi elővásárlási jog volt. A szerződés alapján a társasház alapító okirata szerint a tulajdonostársakat elővásárlási jog illette meg.

Ez azt jelenti, hogy hiába talált az eladó egy konkrét vevőt, az adásvétel során figyelembe kellett venni az elővásárlásra jogosultak jogait is. A szerződés ezért részletesen rendezte az eljárást.

Az eladó vállalta, hogy az elővásárlásra jogosult társasházi tulajdonostársakat 8 napon belül megkeresi, és részükre közli a vételi ajánlatot. A dokumentáció alapján az értesítés a tulajdoni lapon található címen, illetve személyesen történhetett.

Ez azért lényeges, mert az elővásárlási jog esetében nem elegendő egyszerűen azt mondani, hogy „a szomszédok nem akarják megvenni”. Az értesítésnek megfelelően igazolhatónak kell lennie.

A szerződés külön rendelkezett arról az esetről is, ha az elővásárlásra jogosult a megadott határidőn belül nem tesz nyilatkozatot. Ebben az esetben az eladónak a határidőt követő 3 munkanapon belül megfelelő nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy az elővásárlásra jogosultat szabályszerűen felhívta, az ajánlatot közölte, azonban az érintett nem nyilatkozott határidőben.

A dokumentum külön hangsúlyozza, hogy az értesítés és a vételi ajánlat közlésének megtörténtét átvételt igazoló irattal kell tudni bizonyítani.

Nem elég az elővásárlási jogosultakat értesíteni. Az értesítés megtörténtét is bizonyítható módon kell dokumentálni.

5. Mi történik, ha valaki él az elővásárlási jogával?

A szerződés erre az esetre is előre rendelkezett

Ha az elővásárlásra jogosult él a jogával, akkor az eredeti vevővel tervezett adásvétel helyett az elővásárlási jogosulttal jöhet létre a szerződés.

Ebben az esetben a felek kötelesek az eredeti állapotot helyreállítani és egymással elszámolni.

Ez a vevő szempontjából különösen fontos kockázati pont. A vevő ugyanis hiába járta végig az ingatlan megtekintését, hiába fizetett foglalót, és hiába írta alá a szerződéses dokumentumokat, egy megfelelően gyakorolt elővásárlási jog megváltoztathatja az ügylet kimenetelét.

Éppen ezért az adásvételi szerződés nem hagyta figyelmen kívül ezt a kérdést, hanem konkrét eljárási rendet állított fel.

6. Az ingatlan jogi és műszaki állapotának elfogadása

Megtekintett állapot, dokumentált nyilatkozattal

A vevő a dokumentumok szerint az ingatlant előzetesen megtekintette.

A szerződés rögzíti, hogy a vevő az ingatlan természetes és ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi állapotát megismerte, valamint az ingatlan fizikai, műszaki, avultsági állapotát, közműellátottságát és felszereltségét felmérte.

A szerződésben szerepel az a nyilatkozat is, hogy a vevő az ingatlant a megtekintett állapotban kívánja megszerezni.

Ez egy ingatlan-adásvételnél rendkívül lényeges. Az ingatlan fizikai állapotának megismerése ugyanis nem ugyanaz, mint az ingatlan jogi állapotának ellenőrzése.

A dokumentáció mindkettőt kezeli:

Műszaki oldal: megtekintés, állapotfelmérés, használhatóság
Jogi oldal: tulajdoni lap, terhek, elővásárlási jog, tulajdonjog bejegyzése

7. Energetikai tanúsítvány

Dokumentált energetikai állapot

Alapterület47 m²

Építési év1970

Jelentős felújítás éve2026

BesorolásE

Energetikai jellemző155,53 kWh/m²év

CO₂-kibocsátás34,74 kg/m²év

Mit mutat a tanúsítvány?

Az energetikai állapot a későbbi döntéseket is befolyásolja

Az ügylethez energetikai tanúsítvány is készült. A dokumentum alapján a tanúsítvány az ingatlan adásvétele miatt került kiállításra.

A tanúsítvány szerint a nyári hővédelmi követelményeknek az ingatlan megfelel, ugyanakkor a dokumentumban szereplő értékek alapján a jelentős felújítás követelményszintjét és a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét nem teljesíti.

Ez az információ azért értékes a vevő számára, mert az energetikai állapot a későbbi fenntartási és felújítási döntéseknél is szerepet játszhat.

Az adásvételi szerződésben az eladó vállalta, hogy a tanúsítványt digitális formában megküldi a vevő részére, és a vevő az átvételét az okirat aláírásával elismeri.

8–9. Az adásvételi szerződés és a vételár

2026. május 7. – ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett szerződés

A vételi ajánlat és az elfogadás után 2026. május 7-én került sor az adásvételi szerződés aláírására. A szerződést ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

Az eladó gazdasági társaságként szerepelt, és a szerződésben külön kezelték azt is, hogy az eladó képviseletében nem közvetlenül az ügyvezető, hanem meghatalmazott járt el.

Ez egy céges ingatlanértékesítésnél szintén lényeges. Nem elegendő ugyanis azt ellenőrizni, hogy ki szerepel tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban. A szerződő gazdasági társaság képviseletére jogosult személy és a meghatalmazás megfelelő volta is fontos része a jogi ellenőrzésnek. A szerződés ezért a képviseleti jogosultságot és a meghatalmazást is rendezte.

A teljes vételár 14 500 000 Ft volt. Ebből 1 000 000 Ft foglaló már a vételi ajánlat során megfizetésre került. A szerződés szerint a fennmaradó 13 500 000 Ft megfizetésére az adásvételi szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül kellett sort keríteni.

A szerződés ugyanakkor nem pusztán azt mondta ki, hogy a vevő fizet, hanem a teljes vételár igazolásának módját is meghatározta. Igazolt megfizetésnek minősült többek között az eladó bankszámláját vezető pénzügyi intézmény által kiállított banki igazolás, illetve az eladó nyilatkozata a teljes vételár megfizetéséről.

Ez a rész később kulcsfontosságúvá vált a tulajdonjog bejegyzésénél.

1 000 000 FtFoglaló, a vételi ajánlattal

A vevő a vételi ajánlat aláírásával egyidejűleg fizette meg; az eladó az átvételt elismerte.

13 500 000 Ft5 munkanapon belül

A fennmaradó vételárrészt a vevő a szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül teljesítette.

14 500 000 FtTeljes vételár

A teljes vételár igazolt megfizetése volt a bejegyzési engedély benyújtásának feltétele.

10. Tulajdonjog-fenntartás és ügyvédi letét

Az ügylet legprofibb eleme

Az ügylet egyik legprofibb eleme a bejegyzési engedély ügyvédi letétbe helyezése volt.

A konstrukció lényege: az eladó előre megadta a feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, azonban ezt a bejegyzési engedélyt nem lehetett azonnal felhasználni. Az okirat ügyvédi letétben maradt.

A bejegyzési engedély akkor kerülhetett benyújtásra az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz, amikor a teljes vételár megfizetése igazoltan megtörtént.

Ez egy biztonságosabb struktúrát jelent mindkét fél számára. A vevő érdeke az, hogy a teljes vételár megfizetése után legyen biztosított a tulajdonjog bejegyzésének lehetősége. Az eladó érdeke pedig az, hogy a tulajdonjog ténylegesen ne kerüljön át a vevőre addig, amíg a teljes vételárat nem kapta meg.

A szerződésben ezért tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését is kérték.

11. Birtokbaadás a teljes vételár előtt

A vevő már az aláírás napján birtokba lépett

Az ügylet egyik figyelemre méltó része, hogy a szerződés alapján a vevő már az adásvételi szerződés aláírásának napján birtokba lépett. Ez azt jelenti, hogy a birtokbaadás időben megelőzhette a teljes vételár megfizetését.

Ilyen helyzetben különösen fontos a szerződés pontos megfogalmazása. A dokumentum rendezte, hogy a birtokbalépés időpontjáig felmerülő, használattal kapcsolatos költségek az eladót, az ezt követően felmerülő költségek pedig a vevőt terhelik.

Az eladó vállalta továbbá, hogy a birtokbaadáskor:

átadja az ingatlan összes kulcsát
rendelkezésre bocsátja az ingatlanhoz kapcsolódó iratokat
rögzítik a közüzemi mérőórák állását
rögzítik a mérőórák gyártási számát

Mindezt külön birtokbaadási jegyzőkönyvben kellett dokumentálni. Ez egy jó példája annak, hogy a birtokbaadás nem merül ki a kulcs átadásában.

12. Közművek és nullás igazolások

Nem csak a tulajdoni lapot érdemes vizsgálni

A vételi ajánlatban a vevő feltételként rögzítette, hogy az eladó legkésőbb a birtokbaadáskor bocsássa rendelkezésére az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatói és közös költségre vonatkozó nullás igazolásokat.

Ez egy gyakorlatias és fontos biztonsági elem. Egy ingatlan megvásárlásakor ugyanis nemcsak a tulajdoni lapot érdemes vizsgálni.

A vevőnek célszerű azt is ellenőriznie, hogy:

van-e közüzemi tartozás
van-e közös költség hátralék
milyen mérőóraállásokkal történik az átadás
milyen dokumentumok kerülnek átadásra
megtörténik-e a szolgáltatók felé a tulajdonosváltozás bejelentése

A szerződés alapján a vevőnek a birtokbaadást követően 15 napon belül kellett intézkednie a tulajdonosváltozás bejelentéséről.

13. Az ingatlan-nyilvántartási folyamat

A szerződés aláírásával nem ér véget az ügylet

A teljes vételár megfizetésének igazolása után az eljáró ügyvéd feladata lett a letétben tartott bejegyzési engedély megfelelő időben történő benyújtása.

A szerződés szerint az eladó vállalta, hogy a teljes vételár jóváírását követően legkésőbb 1 munkanapon belül értesíti az eljáró ügyvédet. A vevő szintén igazolhatta a vételár kifizetését banki igazolással.

Az ügyvéd ezt követően a letétbe helyezett bejegyzési engedélyt benyújthatta az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz.

Ez a folyamat jól mutatja, hogy az ingatlan-adásvétel ténylegesen nem ér véget azzal, hogy a felek aláírják a szerződést. A szerződés aláírását követően még több adminisztratív és jogi lépés következhet.

14. Miért volt fontos az ügyvéd szerepe?

Több ponton is meghatározó szerep

Ebben az ügyletben az ügyvéd szerepe több ponton is meghatározó volt. Nem csupán az adásvételi szerződés elkészítéséről volt szó. Az ügyletben az ügyvéd:

megszerkesztette és ellenjegyezte a szerződést
kezelte a bejegyzési engedély ügyvédi letétjét
tájékoztatta a feleket az ingatlan-nyilvántartási eljárásról
kezelte a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog kérdését
tájékoztatást adott az illetékről
kezelte a képviseleti és meghatalmazási kérdéseket
rendelkezett a teljes vételár megfizetésének igazolásához kapcsolódó eljárásról

A szerződésben az is szerepel, hogy az eljáró ügyvéd díját a vevő viseli.

15. Az ügylet legfontosabb tanulságai

Nem az ár a legfontosabb kérdés – hanem a kritikus pontok rendezése

Ez az adásvétel jól mutatja, hogy egy 14,5 millió forintos lakásértékesítésnél sem maga az ár a legfontosabb kérdés. A valódi biztonságot az adja, hogy a felek előre rendezik a kritikus pontokat.

01

A vételi ajánlat dokumentálása

A vevő pontos vételárat, fizetési ütemezést és foglalót vállalt.

02

A foglaló jogi természetének rögzítése

A felek előre tisztázták a felelősségi következményeket.

03

Az ingatlan jogi helyzetének ellenőrzése

A tulajdoni lap alapján az ingatlan per-, teher- és igénymentes volt.

04

A társasházi elővásárlási jog kezelése

Az elővásárlásra jogosultak értesítésének módja és igazolhatósága is bekerült a szerződésbe.

05

A műszaki állapot elfogadása

A vevő az ingatlant megtekintette és annak állapotát megismerte.

06

Az energetikai tanúsítvány rendelkezésre állása

Az energetikai állapot dokumentált volt.

07

A vételár megfizetésének igazolása

A szerződés pontosan meghatározta, milyen dokumentummal igazolható a teljesítés.

08

A tulajdonjog bejegyzésének biztosítása

A bejegyzési engedély ügyvédi letétbe került.

09

A birtokbaadás részletes szabályozása

A kulcsok, iratok és mérőóraállások átadását is dokumentálni kellett.

Összegzés

Az ügylet biztonsága nem egyetlen dokumentumon múlik

A bemutatott orosházi ügylet jó példa arra, hogy egy ingatlan értékesítésének biztonsága nem egyetlen dokumentumon múlik.

A folyamat a 14,5 millió forintos vételi ajánlattal és 1 millió forintos foglalóval indult, majd az eladó elfogadó nyilatkozata után ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződés készült.

A szerződés külön kezelte a társasházi elővásárlási jogot, a vételár megfizetését, a tulajdonjog-fenntartást, a vevői jogot, az ügyvédi letétet és a birtokbaadást.

Különösen fontos volt, hogy a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges engedély már rendelkezésre állt, de az ügyvéd csak a teljes vételár igazolt megfizetését követően nyújthatta be az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz.

A birtokbaadás szintén részletesen szabályozott volt: a kulcsok, az ingatlanhoz kapcsolódó iratok és a mérőóraállások átadása is dokumentálandó volt.

Az energetikai tanúsítvány pedig külön képet adott az ingatlan energetikai állapotáról: a 47 m²-es lakás E energetikai besorolást kapott, 155,53 kWh/m²év összesített energetikai jellemzővel.

Az ügylet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ingatlan adásvétele során nem érdemes kizárólag a vételárra és a szerződés aláírására koncentrálni. Egy társasházi ingatlannál ugyanilyen fontos lehet az elővásárlási jog, a tulajdoni lap, a közüzemi és közös költség helyzete, a birtokbaadás, a vételár igazolása és a tulajdonjog bejegyzésének technikai lebonyolítása.

A megfelelően felépített szerződés ezekre a helyzetekre előre választ ad.

Fontos: ez az esettanulmány a bemutatott dokumentumok tartalmának szakmai feldolgozása, nem egyedi jogi tanácsadás. Konkrét ingatlanügylet esetén az iratok és az aktuális jogszabályok egyedi ügyvédi vizsgálata szükséges.

Gyakori kérdések

12 kérdés és válasz az esettel kapcsolatban

A bemutatott eset valós tranzakció alapján készült; a személyes adatokat és az aláírásokat anonimizáltuk.